Létesítmények

 

Tripammer-fa
A Kozári vadászház közelében lévő erdei pihenő- és táborhelyen található. A pihenőhely Pécs város lakosainak egyik legkeresettebb uticélja. Tripammer Károly nevéhez fűződik a Mecsek turistautjainak és a Mandulás – Árpádtető kövesútnak a megépítése.
 

Erdész emlékmű
A Lapisi vadászház helyén a honfoglalás 1100 éves évfordulója tiszteletére építette a Mecseki Erdészeti Rt. (1996). A tervei készítette, az építést szervezte, a megnyitáskor ünnepi beszédet mondott dr. Tóth Aladár erdőmérnök. Az emlékmű a Mecsek hétféle kőzetéből épült fel: fonolit, vörös homokkő, gránit, andezit, szürke mészkő, vörös mészkő és fekete mészkő. 
 

Kis-Tubes
A Közép-Mecsekben, a Kis-Tubes 577 m magas csúcsán álló, modern vonalú kilátó, amelyet a Városi Idegenforgalmi Hivatal építtetett az 50-es években Kiss Tibor telvei alapján.
 

Misina-tető kilátó (Tv torony)
Az 534 m magas Misina-tetőn épült Tv-torony kilátó 175 m magas  (1996-ban az új antenna felszerelése után még magasabb). 75 m-en eszpresszó és kilátóterasz van, amelyet lifttel lehet elérni. A lépcsőfeljárót ma már nem használják. A kilátóteraszon helyezték el a régi Kiss József kilátó bejárata feletti díszt és feliratot, valamint a baranyai természetjárás 100 éves évfordulójára készített emléktáblát.
 

Nagy-Tubes kilátó
.  A 611 m magas Nagy-Tubes csúcsán a Közép-Mecsekben 1910-ben a Mecsek Egyesület egy terméskőből épült kilátót avatott fel. Ezt a kilátót 1918-ban Rauch Jánosról nevezték el János kilátónak. Ezt a kilátót 1981-ben a katonai adótorony építése idején a rossz állapota miatt lerombolták. 1991-ben alapítványt hoztak létre a kilátó újbóli megépítése érdekében . 1995 szeptember 22-én került sor az új kilátó alapkőletételére, amit Pécs város főpolgármestere helyezett el ünnepélyesen. Egy díszes Zsolnay-váza, benne a kilátó terveivel és néhány más relikviával együtt került elhelyezésre a torony alapjának keleti részén a feljáró kocsiúttal szemben. 1995 október 9-én megtörtént a torny alapjának betonozása. 1996 augusztus 13-án elkezdődött a felépítmény  (4,33 m magasságig) zsaluzása, vasalása majd betonozása. Majd elkezdődött a betonozás megszilárdulása után a kozári kőbányából származó terméskővel az addigi betonozás körülfalazása. A kilátó nyugati falába beépítették a régi kilátó kőtábláját. Az eddig elvégzett munka Kovács Szabó János fáradhatatlan munkáját dicséri. A kilátó létrehozásában a Mecsek Erdészeti Rt. is sok segítséget nyújtott.
 

Sós-hegyi kilátó
A Remete-rét és a Lapis között lévő szép kilátóponton épült fel Buzás Endre földmérő tervei alapján 1988-ban. A római őrtoronyra emlékeztető, a kőből épült, fatetővel ellátott kilátó
 

Gábor kilátó
.  A hetvehelyi  Fehér-hegyen álló kilátó a 2002. évben épült Gábor Antal erdészetvezető emlékére, Makovecz Imre tervei alapján.
 

Baranya Megyei Természetjárók Panteonja
A Közép-Mecsekben a Büdöskúti kulcsosház közelében fekszik egy szikla, amelyen a kegyelet az elhunyt természetjárók emlékére emléktáblákat helyezett el.
 

Márévár
.  A Várvölgyön felfelé haladva, 1 km után elérjük a meredeken jobbra vivő, várhoz vezető utat. Gyalogosan 10 percnyi séte után jutunk fel a szabálytalan ötszög alakú kő erődítményhez. A várból csodálatos panoráma nyílik az É-i részekre. A Máré várat először 1316-ban említi egy okirat, amelyben Károly Róbert Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Késöbbi tulajdonosai Gunyafi Domonkos és István, majd Becsei Töttös és Vesszős, s később a Várday család. 1526-ban Bakics Pál horvát köznemes erőszakkal szerzi meg a várat. A török 72 főből álló őrséget tart itt. A török kiűzése után sokáig romban van. 1956-ban a forradalom két katonája halt itt meg. Emléküket emléktábla örzi. 1960-tól  kezdődik a vár feltárása, s helyreállítása. Jelenleg a Kincstári Vagyon Igazgatóság tulajdonában van, benne helytörténeti és természetrajzi kiállítás működik. A várhoz fűződő monda:
Magyaregregytől délre, a Márévárban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban Szentlászlón, innen pedig testvére, a nőtlen Miklós. Márét a király hadba szólította. elbúcsúzott feleségétől, akit arra kért, hogy várjon rá hűségesen. Múltek az évek, s Máré nem jött haza. Felesége már elsiratta, halottnak hitte, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át a bánatos asszonyhoz. Márévár asszonya már nem törődött urának tett ígéretével. Addig-addig, míg az asszonynak és Miklósnak szép lányuk született. A kislányból már majdnem nagylány lett, amikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Mindkét várát megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. Lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy megközelíthetetlen barlangjában rejtőzik és várja szabadulását. Minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Márévölgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. Eddig még nem akadt ilyen vadász. Az elvarázsolt leányt tovább őrzi az ott álló három kőkatona.
 
 

Pusztabányai üveghuta
A Kelet-Mecseki erdei üveggyártása XVII-XVIII. század fordulóján a mai Óbánya (Alte Glashütte) falu helyén épült üveghutával kezdődött. Az Üveghuta (latinul Vitriaria) köré kisebb település épült. Az üvegolvasztás rengeteg fát emésztett fel. Az olvasztáshoz a magas hőfok eléréséhez alkalmas bükköt használtak. Mivel a néhány szekérnyi homokot könyebb volt szállítani mint a fát, ezért a tevékenység az erdőírtások után, a fát követve új helyre költözött. A második huta a mai Kisújbánya (Neue Glashütte) területén épült fel 1762 körül. A megtermelt üvegelsősorban az akkori pécsi püspöki épíítkezések miatt biztos piacre számíthatott. Az 1780-as évek közepére már az újbánya körüli erdők is annyira megfogyatkoztak, hogy a hutát ismét költöztették. Az új huta Üveg Bánya Szállás (Glashütte) - helye Hosszúhetény határában levő Pusztabánya területén volt. Itt az 1810-es évekig folytatták, majd egyre inkább a sovány szántók és legelők hasznosításából kényszerültek megélni. Többen háziiparba fogtak, ebből alakult ki a híres óbányai fazekasság is. A legfiatalabb huta helyén nem alakult ki állandó település, ennek köszönhetően a huta építőanyagát nem használták fel, így a régi település ideális régészeti lelőhellyé vált. Pusztabánya hutáját 1995 nyarán a Mecsek Erdészeti Zrt. támogatásával tárták fel. A feltár huta alapján, hozzáértő lelkes szakemberek segítségével az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi Vándorgyűlésére elkészült a kenece működőképes rekonstrukciója.
 

Zengővár
.   Pécsváradtól északnyugatra, légvonalban kb. 3,5 km-re a Mecsek legmagasabb csúcsán található. A Zengő középkori neve, Mons Ferreus (Vashegy) volt. A vár falai erősen leromlott állapotban vannak.
A monda szerint a zengő lábánál, a völgyben élt egy pásztor a feleségéval és kisfiával. Az asszony szeretett volna emberek közé kerülni, de a szegénység ide kötötte őket. Egyszer a hegy szelleme elárulta neki, hogy a Zengő minden virágvasárnapon megnyílik, és a szótlan asszonynak megmutatja a rengeteg kincsét. Az asszony virágvasárnap fölment a zengő tetejére, karján vitte a kisfiát. Amint megszólat a völgyben a remete hangja, a hegy megnyílt. A szellem becsalogatta a csodálkozó asszonyt, aki nem is tudta, mihez kapjon a sok kincs láttán. Gyermekét letette és megragadta a drágaságokat. Kivitte a kincseket, de mire a gyermekért visszatért volna, a hegy bezárult. Az asszony pedig tébolyultan jártaa rengeteget, s kereste elveszett kisfiát. Néha morgás hallik a hegy belsejéből. Ez a bennszorult szerencsétlennek a jajkiáltása. Utána rendszerint óriási vihar jön, dühöng, tombol, üvölt az orkán a hegy körül. Ilyenkor a pásztorasszony jajgat és siratja elveszett gyermekét.
 

Rockenbauer Pál sírja
 Rockenbauer Pál (1933-1987) televíziós rendező emlékére állított síremlék a zengővárkonyi szelídgesztenyésben. Munkásságának legismertebb turisztikai vonatkozású munkája a "Másfél millió lépés Magyarországon" című filmsorozat.
 

Kisvasúti és Erdészeti Múzeum (Almamellék)
.   1900-ban épült az állami vasútépítési program keretében. Rendeltetése: Vasúti megállóhely és szolgálati lakás. 100 évvel megépítése után a Mecseki Erdészeti Rt. az épületben múzeumot alakított ki, amely bemutatja a múltat. Az épület megőrizte eredeti funkcióját is. Innen indul az Almamelléki Erdei Kisvasút (Zselici csühögő), amely 2001-ben ünnepelte 100 éves fennállását.
 

Erzsébet léniája
 Beremenden az erdő közepén széles nyiladék, északkeleti részén 1888-ban állított emlékkővel.
 

Székelykapu
.   A Vajszlói Erdészet bejáratát díszíti a faragott székelykapu. Eredeti formájában 1984-ben Farkaslakáról és Malomfalváról érkezett magyar székely emberek építették Papp Ferenc vezetésével. A kontyfa 9 m hosszt hidal át. A kapu anyaga kocsányos tölgy, illetve a zsindely jegenyefenyő. Mivel a darus gépkocsik három ízben is megrongálták, a tetejét le kellett bontani, s így középütt most nyitott, de a két gyönyörűen faragott táblát zsindelyes tető védi. Felirata:
"Hirdesd míg a világ, hirdesd míg napja tart, hogy helyén találja a munka, a harc a magyart."
 
 

Madár-panteon
 Matty határában a Matty Gyűrűspuszta országút bal oldalán található impozáns faemlékmű és kopjafák. A madáremlékpark kopjafái a kihalt madaraknak állítanak emléket.
 
 

Máriagyűdi kilátó
  A Tenkes -hegy egyetlen kilátója 2003 év végén adta át a Mecseki Erdészeti Rt.. Tervezte: Révész Márta.
Kilátó a Tenkes D-i oldalán a Bálint-út mellett található Máriagyűd és a "Rakétakilövő" (ma felszámolás alatt álló katonai objektum) között félúton. Megközelítése Bisse felől a Pécs-Bisse műútról és Máriagyűd Katolikus Templom felől gyalogosan a szépen feltárt "Csodabogyó" Tanösvényen lehetséges. A tanösvény jelentős állomásain esztétiku táblák segítik a természet mélyebb megismerését. A kilátó padozatán állva elénk tárul Magyarország legmelegebb része Villánytól Diósviszlóig, s délen, ameddig a szemünk ellát a Dráván túl a horvátországi hegyekig. A jó vonalvezetésű tanösvény követi a régi Bálint-út nyomvonalát, amely szinte kettészeli a Tenkes-hegyet. Délről észak felé haladva a kiránduló vándor egy rövid óra alatt éri el a Tenkes-hegy gerincét, de elötte ne feledjen el megpihenni az útba eső Pyber kunyhónál, ahol barátságos pihenőhely é kiépített piknikhely várja.
 

Mecsekerdő Zrt.