A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságában 2013 óta működő Erdészeti és Vadgazdálkodási munkabizottság 2018. március 28-án kihelyezett szakmai szimpóziumot tartott a Gemenc Zrt-nél. A házigazdák alapos előkészületeinek eredményeként három helyszínt láthatott a 35 fős, öt állami erdőgazdaságot képviselő tagság, kiegészülve a Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megyei Kormányhivatalok és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereivel.  

A téma a hazai erdőgazdálkodásunk egyik legégetőbb erdészeti problémaköréhez, az intenzíven terjedő fafajok térnyeréséhez kapcsolódott: „Az intenzíven terjedő fafajok tömeges térfoglalása a Gemenc Zrt. kezelésében lévő hullámtéren” címmel több terepi bemutató és előadás hangzott el. Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója házigazdaként és Keszi László, az MTA-PAB Munkabizottságának elnökeként a Gemenc Zrt. Pörbölyi Ökoturisztikai Központjában köszöntötte a Munkabizottság tagjait és a meghívott szakembereket, majd Sipos Sándor, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatója ismertette a szakmai nap programját. A köszöntőket követő rövid autózás után a Duna ártéren kezdődött a terepi program.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bács-Kiskun és Tolna megye határán, a Rezéti-Duna-ág közelében a Duna folyószabályozásáról és a hullámtér kialakításáról tartott Rádi József, a Gemenc Zrt. nyugdíjas főmérnöke részletes tájékoztatást a három évszázadot felölelő munka főbb állomásait ismertetve. Ezt követően Sipos Sándor ismertette a Gemenc Zrt. által kezelt hullámtéri erdőállományok főbb adatait védettség, hullámtéri fekvés és fafaj-összetétel tekintetében. A Gemenc Zrt. területén előforduló intenzíven terjedő fafajokat Lajtos János erdőgazdálkodási osztályvezető ismertette, aki kiemelte az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a zöldjuhar (Acer negundo) jelentőségét, mint a hullámtéri erdőkre jellemző intenzíven terjedő fafajokat. Ezen fajok első megjelenése a gemenci erdőkben a XIX. század végére és a XX. század elejére tehető Rádi József levéltári gyűjtőmunkája szerint. A folyószabályozások miatt átalakuló hullámtér hasznosításához új fafajokat kerestek a Kalocsai Érseki Uradalom és a Mária Terézia Közalapítvány erdészei. Az új fafajok közül az amerikai kőris már az 1930-as évek erdőterveiben általánosan ültetett és javasolt fafajként szerepel, de a zöldjuhar ekkor még alig tűnik fel az erdőtervek megjegyzésében. A későbbi korokban az amerikai kőris alkalmazását már kevésbé javasolták, mert a fiatalkori gyors növekedés ellenére nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. Mind az amerikai kőrist, mind a zöldjuhart az 1950-es évektől már elsősorban a nemesnyárasok második szintjének kialakításához javasolták a szakemberek a termőhelyi potenciál kihasználása és az általános fahiány enyhítése érdekében. Ezen észak-amerikai fafajok bár főfafajként innentől ritkán jelentek meg, mégis napjainkban a hullámtéri erdők területének közel ¾-én kimutatásra kerültek az erdőtervekben. Fokozott terjedésüket a Decs 54A és 55C erdőrészletekben szemléltették a Gemenc Zrt. munkatársai.

 

Fodermayer Vilmos erdészetvezető ismertette az idén 113 éves bekerített szlavón tölgyesek 2014-ben végrehajtott bontási munkálatait, majd bemutatásra kerültek a 2017-es újulatszámlálási adatok, melyekből kiderült, hogy 300.000 db/ha-nál népesebb a zöldjuhar újulata, mely mellett jelentős amerikai kőris újulat is mutatkozik és az őshonos fafajok újulata alig kimutatható az intenzíven terjedők konkurenciája mellett. A speciális hullámtéri környezethez kiválóan alkalmazkodtak a Mississippi folyó völgyéből származó észak-amerikai fafajok. Mind az átlagosan 5 évente megjelenő közel 3 méteres vízborítást, mind a bontás után megmaradt idős fák árnyalását, mind a lágyszárú konkurenciát jobban elviselik ezen fafajok. Az őshonos fafajok természetes újulatának megsegítésére ekkora gyomkonkurencia mellett nincs lehetősége az erdőgazdálkodónak felismerhető sorok nélkül, úgy hogy a vizes élőhelyek környezetében lévő fokozottan védett erdőrészletben az újulat megmaradása érdekében végzett vegyszeres kezelések sem hajthatók végre. Általában a hullámtéren ráadásul az újraültetés kockázatának elkerülése érdekében az lenne a cél, hogy a rendszeren jelentkező árvizek szintjét mielőbb meghaladja a csemeték növekedése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zöldjuhar térfoglalásának növekedését a résztvevők a Decs 54B és G erdőrészletekben megtett rövid séta során, valamint a Decs 57TN melletti töltésen megállva is érzékelhették. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a széllel és az áradásokkal egyaránt terjedő ZJ és AK magok mennyiségének csökkentése érdekében a magtermő anyafák kitermelése szükséges a közeljövőben a hullámtér jelentős részén.

 

A terepi program utolsó állomásán Ferencz László műszaki osztályvezető röviden bemutatta azokat a közel 25 évvel ezelőtt irányítása mellett őshonos fafajokkal létesített mesterséges erdőfelújításokat a Decs 57TN szomszédságában, melyek mostanra kiválóan záródtak, jó növekedést mutatnak és a meghagyott idős hagyásfa-csoporttal (56L) együtt stabil alapot szolgáltatnak az ártéri keményfás ligeterdők megőrzéséhez.

 

A szakmai program zárására végül az Ökoturisztikai Központ ebédlőjében került sor, ahol a vendéglátók illően megköszönhették a vendégek által hozott jó időt!

 

 

Lajtos János és Kocsis Tamás