Az egyes fák teljes föld feletti faanyaga, a legvékonyabb gallyakkal együtt.

Kitermelt faállomány helyén történő erdősítés, ami lehet

-Mesterséges – ültetés, vetés (tarvágás után)

-Természetes – az ott álló állomány magjaiból kikelt csemeték megtelepülésével, nevelésével (felújító vágással egy időben)

 

vágásos erdőgazdálkodás területi alapegysége. A rajta álló faállomány közel azonos korú faegyedekből áll és erdőnevelési, gazdálkodási szempontból egységes módon kezelhető. Nagysága 0,5-30 hektár.

olyan terület beültetése, vagy makkal történő bevetése, amelyen nincs faállomány, illetve nincsenek facsemeték.

Az erdősítés lehet: erdőtelepítés ott, ahol ezt megelőzően nem volt erdő (szántó, rét, legelő, stb.)

 

 

az erdőben végezhető, megtervezett munkákat tartalmazó 10 éves terv, amit az erdészeti hatóság készít, meghatározott körzetenként

az erdőterv készítésének folyamata, lépései: erdőrészletenkénti terepi állapotfelvétel, a következő 10 évben végzendő erdészeti munkák javaslata, egyeztetés az érintett gazdálkodókkal, önkormányzatokkal, szakhatóságokkal, hatósági jóváhagyás

az idős állományt több beavatkozással, (3-30 év alatt) termelik ki, alkalmazkodva a természetes folyamatokhoz: a felújítást a helyben lehullott magból kikelt csemeték felhasználásával, nevelésével végzik el.

erőszakosan terjeszkedő, idegenhonos fafaj, amely a tájhonos erdőállomány rovására terjeszkedik. Szaporodásuk nagyon hatékony, magját a szél hordja, gyökér-és tuskósarjról kiválóan szaporodik. Ilyen például: akác, zöld juhar, bálványfa.

a bruttó fatömeg feldolgozott, hasznosított része. Átlagosan a bruttó fatömeg mintegy 85-90%-a.

a bruttó fatömeg gyarapodása egy adott időszak alatt. Egy évre vonatkoztatva szokás megadni.

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései Vajszló és Sellye

az erdő funkciója, az adott területen ezt a célt kell szolgálnia az erdőgazdálkodásnak

a magyar szabvány által meghatározott minőségű fatermék (választék), fűrészipari feldolgozásra alkalmas faanyag. Nem keverendő össze a hosszú tűzifával, mely méretben sokszor a rönk méretével azonos, de gyengébb minősége (fahibák) miatt fűrészipari, vagy egyéb felhasználásra nem alkalmas!

amikor egy erdőrészlet a teljes faállományát egy menetben termelik le, ez után többnyire mesterséges erdősítést végeznek

a faállomány szakmai elvek alapján meghatározott optimális véghasználati kora.

egy adott faállományt a gazdasági értékének maximuma közeli időpontban, ún. véghasználat során letermelnek, helyén ideiglenesen vágásterület keletkezik. Ennek következtében az ott felnövő erdő közel azonos korú fákból áll.

Az erdő véghasználata során az idős faállománytól megfosztott terület, a köznyelv ezt nevezi tarvágásnak – tévesen! A véghasználatot követően azonnal (egy éven belül), sok esetben azt megelőzően megkezdődik a felújítása (új, fiatal erdő létrehozása).

a Magyar Szabvány, által meghatározott minőség szerint kialakított és osztályozott, a fakitermelés során keletkező fatermék (lemezipari rönk, fűrészrönk, karámfa, papírfa, rostfa, tűzifa, stb.)

vágásos erdőgazdálkodásban egy erdő faállományának végső, teljes letermelése. Módjai:

-tarvágás: amikor egy erdőrészlet a teljes faállományát egy menetben termelik le, ez után többnyire mesterséges erdősítést végeznek

-fokozatos felújító vágás: az idős állományt több beavatkozással, (3-30 év alatt) termelik ki, alkalmazkodva a természetes folyamatokhoz: a felújítást a helyben lehullott magból kikelt csemeték felhasználásával, nevelésével végzik el.