Ezüsthárs tanösvény
Dél-Zselic, Mozsgó
Jelzése: | ezüsthárs levél | ![]() |
Hossza: | 6,2 km | |
Időtartama: | 3 óra | |
Jellege: | természetismereti | |
Látogathatóság: | szabadon látogatható | |
GPS: | 46.109658 17.843419 |
A Mecsekerdő Zrt. gyönyörű helyszínt választott új tanösvényének kiépítéséhez, melynek névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a frissen felújított források vizével.
Állomásai:
- Köszöntő tábla
- Szent-kút forrás megálló
- A Zselici Erdőgazdasági Táj
- Aranyosi megálló
- Körtélyesi megálló
- Cseres megálló
- Bika-réti megálló
- Kisállatok
- A fiatal erdő
- Bögöri megálló
- Egy fa élettörténete
- A változó erdő
- Lágyszárúak
- Nagyvadak
- Geológiai viszonyok
- László-forrás megálló
SZEMPONTOK A TANÖSVÉNY MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ ÉS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
A tanösvény közúton és turistaúton is jól megközelíthető. Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton jutunk el Szigetvárig, majd onnan a 67-es számú főúton, Szigetvárról Kaposvár felé haladva kb. 6,5 km megtétele után kell jobbra letérni Mozsgó felé. Szigetvár és Mozsgó távolsága összesen kb. 10 km.
Gyalogosan Szigetvárról a sárga sáv jelzésű turistaút sárga keresztként (+) ágazik le Mozsgóig. Innen újra a sárga sáv vezet tovább Almáskeresztúr-Ibafa-Horváthertelend felé, mely Csebénynél ráköt az Országos Kéktúra útvonalra.
Mozsgón, a községtől és a közúttól délre, a sportpálya melletti Szent-Kút forrástól indul a tanösvény. A pontos eligazodást a tanösvény melletti fákra felfestett ezüsthárs-levél embléma segíti.
A tanösvény táblái a Zselic természeti értékeiről, erdőgazdálkodási vonatkozásairól, a terület kultúrtörténeti érdekességeiről tájékoztatnak bennünket. Az ide látogatónak a tanösvény bejárása előtt érdemes megnéznie és besétálnia a Mozsgói kastély parkjába, mely helyi jelentőségű természetvédelmi emlék (érdeklődni: 73/344-010).
LÁTNIVALÓK A TANÖSVÉNY ÁLLOMÁSAIN
1. Kedves Természetjáró! - köszöntő tábla
Az Ezüsthárs tanösvény induló táblája. Rövid ismertető található a tanösvény nyomvonaláról, domborzati viszonyairól, látnivalóiról. A Szigetvári Erdészet igazgatója írásban köszönti a kirándulókat, kíván kellemes sétát és kikapcsolódást.
2. Szent-kút forrás megálló
A táblán szó esik az erdészeti forrásfoglalás folyamatáról, valamint a Szent-kút forrás történetéről, és az erdők közjóléti feladatáról.
3. Zselic Erdőgazdasági Táj
A Zselic név eredetéről és a Zselic, mint tájegység elhelyezkedéséről, természeti adottságairól (éghajlat, talajféleség, őshonos fafajok, tájspecifikus növények) kaphatunk információkat. A tanösvény névadójának az ezüsthárs fafajnak a bemutatása - Keress meg!
4. Aranyosi megálló
A megálló neve a terület történeti múltjára utal. Egy kútszerű üreg is található a táblától nem messze, amelynek története a török múlttal kapcsolatos, erről olvashatnak a táblán az érdeklődők.
5.Csikóállás
A név az egykori uradalmi ménes legeltető helyét örökíti meg, érdekességekkel fűszerezve. A Körtélyesi dombra is utal a tábla, ahol régen vadkörték voltak, s nyomai még mindig megtalálhatók. A vadkörte fafaj bemutatása - Keress meg!
6. Cseres megálló
A tanösvény egy idősebb cseres erdő mellett vezet. Jól tanulmányozható a fagyléc, a kétalakú csertapló és a korhadás a fákon. A csertölgy fafaj bemutatása - Keress meg!
7. Bika-réti megálló
A tábla a megálló nevének történetéről tájékoztat. A kocsányos és kocsánytalan tölgy bemutatása - Keress meg!
8. Az erdő apró állatai
A Zselicben előforduló leggyakoribb és ismertebb kisemlősök, kétéltűek, hüllők, ízeltlábúak bemutatása.
9. A fiatal erdő
Egy fiatalos erdő felnevelésének erdészeti vonatkozásairól kapunk információkat.
10. Bögöri megálló
Az egykori Árpád-kori falu nyomaira utal a tábla. A magas kőris fafaj bemutatása - Keress meg!
11. Egy fa élettörténete
A fák növekedését mutatja be, évgyűrűelemzéssel.
12. A változó erdő
Egy erdei fenyvesből tölgyes erdővé átalakított, úgynevezett szerkezetátalakításon átesett erdő története.
13. Leggyakrabban előforduló lágyszárúak
A Zselic kora-tavaszi, tavaszi és nyári aszpektusát mutatja be a tábla az ott leggyakrabban előforduló lágyszárú növényekkel. A bükk fafaj bemutatása - Keress meg!
14. Az erdő vadjai nyomában
A Zselicben előforduló leggyakoribb vadfajokat (borz, gímszarvas, róka, őz, mezei nyúl, nyest, menyét, vaddisznó) mutatja be a tájékoztató tábla: családtagjaikat, lábnyomukat, ürüléküket. A gyertyán fafaj bemutatása - Keress meg!
15. Geológiai viszonyok
A tábla utal a Zselic földtörténeti kialakulására. A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A pannon rétegek közül homokrétegek is előtűnnek. Ezek tanulmányozhatók a megállónál.
16. László forrás megálló
A tanösvény utolsó állomása, szomjoltó pihenőhely. A tanösvény az "Erdő Fohászával" búcsúzik.
A térképeket Újvári Zsolt, a fényképeket Nagy Gábor, Gergely Tibor és Völgyi Sándor készítették.